Bundás alma

Hozzávalók:

- egy bunda vagy pongyola
- 4-5 nagyobbacska és kemény alma
- egy pohárka száraz fehér bor

Nagyanyám így hívta: alma-slafrok. Nagyapám, aki tudott németül (mert Nagyszebenben született, 1912-ben, amikor ebben  a városban húszezer német, tízezer román és hétezer magyar lakott) megmondta , hogy a slafrok  pongyolát jelent.

Az interneten is megnéztem, de konzultáltam néhány professzionális szomszédasszonnyal is, és kiderült, hogy az alma-schlafrock vagy az "apfel im schlafrock" sokféle almás édességet jelenthet, és eltérő recepteket találtam. Az enyém egyszerű, palacsinta-alapon készül, és megtudtam, hogy a legtöbben magyarul ezt nem pongyolás almának, hanem bundás almának hívják.

A bunda palacsintatésztából készül. Én 4 deci tejet keverek össze alaposan egy tojással és 25 deka liszttel, nagycsípetnyi sóval. Nem cukrozom.  Ez nálam a  palacsinta.

Lehetőleg olyan almát használjunk, ami kemény, sütéskor nem esik lisztesen, kásásan össze. Hámozzuk meg. Együk meg a héját. Igyunk erre a héjra egy pohárka  száraz fehér bort. Vágjuk  az almát karikára, kábé 7-8 mm vastagságú szeletekre. Vágjuk ki a magházát, amitől egyes szeletek gyűrű formájúak lesznek. Mártsuk be a palacsinta-tésztába ezeket a karikákat és süssük meg kevés olajban. Tálalás előtt szórjuk meg porcukorral.

Egy másik változat: az almát nagyobb fogú reszelőn lereszeljük. A reszelt almát belekeverjük a palacsinta-masszába, kis lepénykéket formázunk belőle, úgy sütjük ki.